Elszakadás a root felhasználótól: a döntés, amelyet senki nem kényszerít ki, és amely a legtöbbet hozza
A root felhasználóval végzett munka nem robban fel egyik napról a másikra. Csendben két dolgot ront el: kire mutat a napló, és hol áll meg egy rossz kattintás. A megoldás nem a root letiltása, hanem a napi munka leválasztása róla.
AtlasPVE ·
A bejegyzés ezekre válaszol
- proxmox nem root felhasználó
- proxmox root bejelentkezés letiltása
- proxmox admin fiók létrehozása
- veszélyes a root használata proxmoxban
- proxmox jogosultságok napi munkához
A telepítés a root fiókot adja, azzal minden működik, és senki nem kényszerít ki másik fiók létrehozását. A legtöbb telepítés ezért fut évekig root felhasználóval. Ennek az ára nem egyetlen napon érkezik meg, hanem csendben gyűlik két helyen.
Az első ár: kire mutat a napló
A rendszer feljegyzi, mi történt, és minden bejegyzésnek van gazdája. Ha mindenki root felhasználóval jelentkezik be, a bejegyzésben szereplő név mindenkinél ugyanaz. A napló továbbra is válaszol arra, hogy "mi történt", de arra már nem, hogy "ki tette". Egyszemélyes rendszerben ez nem számít, azon a napon viszont, amikor megjelenik a második ember, a napló megszűnik bizonyítéknak lenni.
A második ár: a hibának nincs alja
Nincs olyan művelet, amelyet a root ne tudna végrehajtani, vagyis nincs olyan réteg sem, amely megállítana egy rossz kattintást. A munkakörre szabott fiókkal dolgozva a hatókörön kívüli hiba eleve nem lehetséges. Ez nem bizalmatlanság kérdése, hanem az, hogy legyen alja annak a talajnak, amelyen az ember áll.
A harmadik ár: a jogosultság vándorolni kezd
Egy böngészőben nyitva hagyott munkamenet, egy parancsfájlnak átadott jelszó, egy valahol elmentett kapcsolat: root felhasználóval dolgozva mindegyik teljes jogosultságot hordoz. A jogosultság többé nem a személynél van, hanem az általa hátrahagyott nyomokban gyűlik össze.
Mit érdemes tenni
A root fiókot nem érdemes letiltani. Ez a helyreállítás útja, és egy napon tényleg szükség lesz rá. A teendő a napi munka leválasztása róla: érdemes külön rendszergazdai fiókot létrehozni, annyi jogosultsággal, amennyi a tényleges napi munkához kell, a root fiókot pedig erős jelszóval és kétlépcsős azonosítással védve félre kell tenni.
A napi munka a legtöbb rendszerben hasonlóan néz ki: figyelés, gépek indítása és leállítása, pillanatképek készítése, biztonsági mentések, frissítések futtatása. A tároló elrendezésének megváltoztatása vagy a fürt szerkezetének módosítása évente néhány nap. Ezekre továbbra is ott a root.
Az átállás csapdája
Az új fiókra való átállás után valami nem működik, és a reflex a visszatérés a root fiókhoz. Abban a pillanatban valójában azt érdemes elolvasni, melyik jogosultság hiányzott, mert éppen ez a lista írja le a napi munkát. Egy héten belül a lista letisztul, és a visszatérés elmarad.
Mit csinál az Atlas
Az Atlas nem épít saját szerepkörrendszert: megkérdezi a Proxmoxtól, mit tehet a bejelentkező fiók, és ebből építi fel a képernyőt. A root fiókról való lelépés így semmibe nem kerül a felületen, csak annyi történik, hogy a hatókör megegyezik a valósággal. Az auditnapló a kérést indító fiókot is megnevezi, a lefutott és az elutasított kéréseknél egyaránt. Ha mindenki root felhasználóval jelentkezik be, ez a mező mindenkinél ugyanazt mondja, azon a napon viszont, amikor külön fiókok kerülnek használatba, ugyanaz a napló válaszolni kezd.
Források
A Proxmox saját dokumentációja. Angol nyelvű, és ebben a kérdésben az övé az utolsó szó.