Miért lassú egy virtuális gép: a processzor, a lemez vagy a túlfoglalás

Amikor egy virtuális gép lelassul, az első reflex a több mag adása. Ez rendszerint semmit nem ér, néha pedig ront a helyzeten. Előbb a lassulás forrását kell szétválasztani.

Túlfoglalás: amikor a vCPU-k összege meghaladja a fizikai magokat

A szerveren a gépeknek kiosztott vCPU-k száma meghaladhatja a fizikai szálak számát. Ez normális, és rendszerint ártalmatlan, mert a gépek nem mind futnak egyszerre. Ha viszont egyszerre terhelődnek meg, sorba állnak. A gépen belülről nézve a processzor abban a pillanatban tétlennek látszik, közben a gép valójában a sorára vár. A magok hozzáadása itt hosszabbítja a sort, nem rövidíti.

Egyetlen mag szűk keresztmetszete

Bizonyos munkák egyetlen magra kerülnek, és ott is maradnak. Egy nyolcmagos gépen az összesített kihasználtság alacsonynak látszhat, miközben egyetlen mag a tetőn ül. A magok hozzáadása itt semmit nem változtat: a válasz vagy a munka szétosztása, vagy erősebb egymagos teljesítményt adó összeállítás.

Várakozás a lemezre

Ha a processzorgörbe nyugodt, a gép mégis lassú, a lemezt érdemes megnézni. A szerver külön méri az adatra várakozással töltött időt. Amikor ez az érték emelkedik, nem a számítás a gond, hanem a várakozás: szerepet kap a lemez típusa, a gyorsítótár beállítása, és az ugyanazon a lemezen osztozó többi gép is.

Milyen sorrendben érdemes nézni

Először a vCPU-k összege és a fizikai szálak összevetése mutatja meg, van-e túlfoglalás, utána a magonkénti terhelés mutatja meg, ül-e egyetlen mag a tetőn, és csak ezután jön a lemezre várakozás ideje. Mindhárom mérés a gazdagép oldalán él, a gépen belülről nézve ez a három állapot nem különböztethető meg.